Mezőpanit (Pănet) az Erdélyi Mezőség déli peremén, Marosvásárhelytől nyugati irányban, tőle 13 kilométernyi távolságra fekszik.
A falu nevét először írásban a 1332-es pápai tizedjegyzék említette, Pambus alakban. A név későbbi változatai: 1431-ben Panijth, 1505-ben Panith, 1567-ben Panijt, 1848-ban Mező Panit.
A község temploma – utólagos megállapítások szerint – az 1400-as évek elején épült, a kor szokásának megfelelően, csúcsíves, gótikus stílusban. A később végzett javítások, bővítések következtében elveszítette eredeti stílusát. Mindössze a helyén hagyott, de fallal beépített ajtókeret, valamint a szépen faragott – és a torony falának belső síkjába elhelyezett – ablakdíszek tanúskodnak az épület stílusáról.
Az első jegyzett, nagyméretű javítást 1800-ban végezték a templomon. Akkor a megrongálódott épületet kijavították, és hét méterrel, keleti irányba kitoldották a hajót. Akkor cserélték ki az ablakokat és készítették az új, stakatúros mennyezetet.
Hasonló nagyságrendű javítást 1986-ban végeztek, amikor a templomot aláfalazással megerősítették, vízfelszívódás ellen szigetelték, a bútorzatát kicserélték, és nyugati irányban hosszabbították meg úgy, hogy összeépítették az addig különálló toronnyal. Így vált a 6 méter széles templom 27 méter hosszú épületté. Akkor készült az új szószék, és – a Mezőségen alkalmazott, deszkába fűrészelt népi minták felhasználásával – a karzatok mellvédjét díszítő fafaragás. Ugyancsak e minták alkalmazásával, három faragott csillár teszi szebbé a templomot. A faragott kézimunka tervezője és részben kivitelezője néhai Bandi Dezső művészettörténész volt.
A 34 méter magas torony 1796-ban épült, 92 család adományából.
Három harang és a hajdani felekezeti iskola csengője kapott helyet az építményben.
A régi, 1850-ben készült orgona, faanyagának teljes károsodása miatt, használhatatlanná vált. Helyére egy Hollandiában készült, kiváló, hangversenyre is alkalmas orgona került.
A gyülekezet 1964 lelket számlál. Hetente öt alkalommal tartunk istentiszteletet.

Lelkipásztorai: Fogarasi Mátyás (1675), Székelyhidi János (1692-1697), Vajai István (1699-1749), ifj. Vajai István (1752-1758), Muzsnai József (1758-1763), Makkai Sámuel (1765-1781), Miklósfalvi András (1781-1791), Imreh Sámuel (1791-1792), Borosnyai L. Simon (1792-1834), Molnár Dániel (1835-1836), Décsei János (1836-1855), Pethő György (1856-1875), Muzsnai Pál (1875-1900), Boér Károly (1899-1905), Balási Kiss Sándor (1906-1911), Szabó Ferenc (1911-1912), Váradi Albert (1912-1963), Sárpataki János (1964-1990), Pitó Antal (1991–2016), Kovács Tibor (2016-).