,,Örvendezz a te ifjúságodban, és vídámítson meg téged a te szíved a te ifjúságodnak idejében, és járj a te szívednek utaiban…” Préd. 12,1

Ma nagyon sokan az ifjúságot csak olyan ,,problémásként” emlegetik. Sokan mondják, hogy kezelhetetlenek, közömbösek és érdektelenek. Valóban így van ez? Nekünk az ifjúsági bibliaóra két dolgot jelent egyszerre: a viharzó tengert és a csendes kikötőt. Merem állítani, hogy Péter életének egyik legmeghatározóbb Krisztus-kalandja az volt, amikor a vizen járhatott a viharban. Amikor Jézushoz mehetett úgy, hogy kilépett a konfortzónájából egyenesen a háborgó tengerre. Úgy ismerte meg Krisztus ebben a helyzetben, mint ahogy a tanítványok közül egyik sem. Az ifi ebben segít: a vadul tajtékzó élet tengerén kiszálni a közömbösség, az érdektelenség hajójából, megkísérelni a lehetetlent, megtanulni a vizenjárást Krisztushoz menve. Az ifi part is, csendes kikötő, ahol Jézus vár, az ifjúság nagy viharai után, hajótörötten, csalódva, hogy megkérdezze tőled is: ,,Péter, mond, szeretsz é engem?”