2017. szeptember 23-26. között, a Reformáció 500. évfordulója kapcsán, gyülekezetünk presbitériumának 13 tagja, valamint Adorjáni Béla gondnok, Adorjáni Gyöngyi gondnokné, Kovács Tibor lelkipásztor , Kovács Sarolta tiszteletes asszony és Bodó Előd Barna polgármester úr négy napos látogatáson vettek részt az amersfoorti testvérgyülekezetben . A szombat délutáni repülőút után, vendéglátóink nagy szeretettel várták a paniti küldöttséget az eindhoveni repülőtéren. Az esti közös vacsora a hálaadás és Krisztus dicsőtésének örömében zajlott, magyar és holland énekekkel köszönve meg Istennek a találkozás lehetőségét.

A vasárnap délelőtti istentiszteleten Willem Jan Dekker helyi lelkipásztor vezette fel az istentiszteletet, majd Kovács Tibor tiszteletes úr hírdette az igét Ezékiel próféta könyve 37. részének 1-14-ig terjedő vesei alapján. A tiszteletes úr elmondta: „Ez a látomás ma rólunk szól, arról a világról, egyházról, családról vagy életről amelyben mi élünk. Miért akar Isten ilyen borzamas dolgokat láttani velünk? Mit üzen ez a halálvölgy a ma élő ember számára? Ez a temető minden Isten nélkül elkezdett és bűnben folytatódott életútnak a vége! Sok, tesben élő, de lélekben Istentől eltávolodott, meghalt embernek a temetője! A lelkek temetője! Ez a halálvölgy az a pont ameddig Isten nélkül is eljuthatsz az életben, de tovább nem. Ezen a ponton minden magára maradt ember és a Lélek irányítása alól kibújt egyház, a legbüszkébb és a leggazdagabb is lerogyik és meghal. Lelki újjászületés csakis Isten igéje és Szentlelke által történhet meg...” Így folytatta: „Ahol a lélek kihal, marad egy hétvégétől-hétvégéig és nyaralástól-nyaralásig berendezett élet, marad a munka, a törtetés, a külső, a látszat amit szépíteni kell... Mi a megoldás? 500 év után ismét a Reformáció! A teljes lelki megújulás, ami el kell kezdődjön rajtunk, a lelkipásztorokon, hogy lelkesedve lelkesíteni tudjunk és folytatódnia kell minden emberrel, aki az Ige tükrébe beletekintve felismeri és elismeri, hogy Krisztus nélkül élő halott! Embereknél lehetetlen, de Istennél lehetséges! “. Az istentisztelet keretében Adorjáni Béla gondnok úr igei köszöntését követően a paniti küldöttség három énekkel szolgált a holland testvérek előtt. Jelképesen egy reformációi zászlót adtunk át ajándékba, azzal a felírattal, hogy “Isten nemzettsége vagyunk”.

A családoknál töltött vasárnapi ebéd után részt vettünk a délutáni istentiszteleten, ahol egészen jól eső érzés volt látni, hogy ugyanúgy mint nálunk szombat esténként, a Heidelbergi Káté magyarázatával történik az igehírdetés. Az istentiszteletet követően az amersfoorti és a paniti presbiterek találkozására került sor, ahol a lekipásztorok rövid bemutatója után a presbiterek négy csoportban a gyülekezeti munkában tapasztalt örömökről és aggódalmakról számolhattak be. Egészen megható, hitből fakadó beszélgetésekre nyílt lehetőség, ahol úgy éreztük, hogy sokat tanulhatunk egymástól. Közös imával és dicsőitéssel zártuk az estet.

Hétfőn a kikapcsolódásra és a személyes beszélgetésekre is lehetőség adódott. A reggeli közös áhítat után meglátogattuk az Amersfoort közelében lévő homokdünéket, majd egy hajókázáson vettünk részt az Eem folyón. Ez az idő alatt jó volt ismerkedni, beszélgetni, közelebb kerülni vendéglátóinkhoz. Este küldöttségünk tagjai négy csoportban részt vettek a gyülekezeti kátéórákon. Ezt követően egy kerekasztal beszélgetésre került sor a katekizációt végző önkéntesek és presbitereink részvételével. Jó volt belelátni abba a rendszerbe amelyben a holland testvérek nevelik az ífjakat hat éven keresztül. Itt is sokat tanultunk tőlük.

Kedden reggel, hazautazásunk előtt, egy reformációi sétára indultunk. A város nevezetes helyeivel ismerkedtünk, templomokat, tereket, régi épületeket látogattunk. Az ebéd után némi meghatódással és testvéri szeretettel köszöntük meg vendéglátóink szeretetét és kedvességét. Külön köszönetet mondtunk Gert de Heer testvérünknek a szervezésért, Koby néninek a gondoskodásért, és Willem Jan Dekker lelkipásztornak a szívélyes fogadtatásért. Külön köszönet illeti Ajtay Gábor Hollandiában élő magyar testvérünket is, az istentiszteleten történt fordításért.

Az eindhoveni repülőtéren együtt énekeltük a “ Mindig velem Uram, mindig velem…” kezdetű énekünket, annak reményében, hogy legközelebb Panitban láthatjuk viszont egymást.

Isten kegyelméből mindenki egészségben hazatérhetett családjához. Soli Deo Gloria!