Június 23-án, szombaton, reggel 8 órakor elindultunk a Mezőség fele. A jutalom-kirándulás résztvevői elsősorban a mezőpaniti kórus tagjai voltak, de csatlakozott néhány gyülekezeti tag is, meg persze a gyerekek csapata. Induláskor Kovács Tibor lelkipásztor az alázatosságról beszélt és Istentől kért áldást a kirándulásra. Csakhamar varázslatos mezőségi falvak elevenedtek meg szemeink előtt. A mezőségi tájat a tavak, a kopár dombvidék, a só mint természeti kincs jellemzik. Nagyon szép ez a vidék, a falvak félszegen húzódnak meg egy-egy völgysarokban, házaikon nádtető, legelőiken sertés, meg liba. Első megálló Mezőméhes volt, ahol Kali Tünde lelkipásztornő, a gondnok úr, meg kedves gyülekezeti asszonytestvérek fogadtak. Megtudtuk, hogy a falu Marosvásárhelytől 35 kilométerre fekszik, és két egykori falu, Kisméhes és Nagyméhes egyesüléséből jött létre a mai település. A falu sokmindent a Kendeffy családnak köszönhet: a templomot, a harangokat, a szószéket. A jelenlegi gyülekezet összesen 165 lelket számlál. A templomban Kovács Tibor lelkipásztor Jézus megkísértésének története alapján rövid áhítatot tartott, a kórusunk pedig felemelően, szívvel-lélekkel énekelt.

Második állomásunk Szék volt, amely Kolozs megye északnyugati részén helyezkedik el Kolozsvártól 60, Szamosújvártól 15 kilométerre. Meglátogattuk a széki református templomot, ahol Kovács Tibor lelkipásztorunk is szolgált egykoron. Sajnos, Szék lakossága folyamatosan csökken. A településen meglátogattuk Michel van Langeveld kedves családját, ahol finom ebéd, jó hangulat várt bennünket. Élmény volt itt lenni! Érdekes történeteket hallottunk a csipkeszegi táncház tulajdonosától. Az itteni múzeum élethűen tükrözte a Mezőség jellegzetességeit. Itt is szolgált gyülekezetünk kórusa Zoltáni Attila kántor vezetésével.

Áthaladtunk Szamosújváron is, ahol az örmény építészeti kultúra nyomait csodáltuk meg. Utolsó állomásunk helyszíne Bonchida volt, ahol meglátogattunk a Bánffy kastélyt. Élményekben gazdagon, hálatelt szívvel térhettünk haza otthonainkba. Köszönet Kovács Tibor lelkipásztornak és Zoltáni Attila kántornak a szervezésért. Istené legyen a dicsőség!

Sikó Enikő