Több mint kétszázan jöttek el szilveszter éjszakáján az éjféli áhítatra, amit hagyomány szerint a templom előtti téren szokott tartani a gyülekezet. Kovács Tibor lelkipásztor a Zsidokhoz írt levél szavaival bíztatta az új évet köszöntő gyülekezetet. Arra kérte a testvéreket, hogy ne nézzenek visszafele. 2018 a múltté. Ne nézzenek előre sem, mert a jövőt homály fedi. Ne nézzenek maguk köré, mert a világ elbizonytalítja őket. Ne nézzenek magukba, mert gyengék és törékenyek vagyunk. A felovasott ige azt üzente, hogy „nézzünk fel Krisztusra, a hit szerzőjére". Aki felfele néz annak szíve megtelik bizalommal és minden helyzetben érezni fogja, hogy Isten szeret minket! Vele bizton lépkedünk az ismeretlen jövő felé. A 90 Zsoltár eléneklése után Nagy Károly Sándor presbiter mondott újévi köszöntőt és Bodó Előd Barna polgármester úr szólt az egybegyűltekhez. Az együttlét a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget. A másnap délelőtti istentiszteleten Nagy Ferenc presbiter testvérünk köszöntötte újév alkalmából a gyülekezetet. A köszöntőket Lőrinczi István lelkipásztor írta és szerkesztette. Az alábbiakban mindkettő olvasható:

Köszöntő 2O18 Szilveszterén Mezőpanitban

Utoljára szólalt meg ősi harangunk

De most nem személytől kell immár elválnunk

Kétezertizennyolc suhant el felettünk,

S mi egy esztendővel öregebbek lettünk.

Elvitte magával örömét és búját,

Csak szívünkben hagyta jó avagy rossz nyomát.

Ebban az évben is volt öröm és bánat,

Kacagtunk vagy sírtunk mi is egynéhányat.

Személyes életünk is sok eseményt hozott,

Sok család vesztes volt, más meg gyarapodott.

Most itt vagyunk szépen az Isten házánál,

Hogy hálákat adjunk az ő lábainál.

Tornyunk árnyékában, miről az van írva

Erős menedék az a hívek számára.

Az igaz bajában mind oda menekül,

S az Úr oltalmában fájdalma mind elül

Testvéri közösség itt áldja ég Urát,

Hogy megtartott minket s láttuk sok áldását.

Sokan eltávoztak az élők sorából,

Kik az év elején még köztünk valának.

Hisszük sok lélek nyert örök üdvösséget.

Kik e földi létben nyertek élő hitet.

Reménységgel léptük át az év küszöbét,

az új pásztorunkkal, ki nem sokkal előbb,

Érkezett miközénk Isten kegyelméből

S kezdte el a munkát szeretetből s hitből.

Volt mire építni, hisz az ő elődje,

Pitó tiszteletes jó alapot vete.

Közel harminc évig buzgó munkájával,

gyarapított minket, ezt a szép nagy nyájat.

A mi új lelkészünk fiatalos hévvel,

Folytatta a munkát, ami el volt kezdve.

S miközben más falvak folyton csak pusztultak,

A mi gyülekezetünk erői újultak.

Isten a kegyelmét nem vonta meg tőlünk,

Gyakran tapasztaltuk áldott segítségét.

Lelki növekedés is volt mi közöttünk,

Az Isten házába szép sorokban jöttünk.

Hogy ne maradjanak üresen a padok,

Épültünk a hitben kicsinyek és nagyok.

Hálás a mi szívünk, hogy több eszetendő után,

Megállt a falunkban a folytonos fogyás.

Többet kereszteltünk, mint mennyit temettünk,

És ezért a szívünk nagyon hálás értük.

Ha gyermekáldásban gazdag az esztendőnk

Remélhetjük: lesz még jó sokáig jövőnk.

De nem elég bizony gyereket megszülni,

Hitben s szeretetben fel is kell nevelni.

Sokat kell küzdeni, hogy egy új nemzedék,

Gyarapítsa népét és áldja Istenét.

Lelkész, vallástanár és sok pedagógus

Ne legyen hit s tudás sose fogyatékos.

Legyen minden ifjú istenfélő s magyar,

Aki az életben soha szégyent nem vall.

Ebből a szent célból szerveződött három,

Gyermek-, ifjúsági- és a házastábor.

Ezekben dolgozott sok kedves munkatárs,

És így el nem maradt az isteni áldás.

Reméljük, hogy a mag a szívekbe hullva

Sok lelki gyümölcsöt hoz majd évek múlva.

Immár hálát adunk ezen áldott estén

Hogy új énekvezér érkezett miközénk.

A Zoltáni család jött most a körünkbe

Hogy a magasztalás ne maradjon félbe.

Ő is lendülettel kezdte a szép munkát,

Urunk megmutatta ebben is áldását.

Isten kegyelméből léptünk mi Új Évbe,

Induljunk hát szépen bízva kegyelmébe.

Ki eddigi éltünk eltelt idejébe,

Mindig támaszunk volt és nem hagyott cserbe,

Hisszük, hogy velünk lesz most ezen Új Évben

Szeretetben élve, hitben s reménységben.

Vezette népünket viharos időkben,

Segedelmet adott véres ütközetben.

Ha a magyar népünk mindig Benne bízna,

S undok büneinket elhagyva s megbánva,

Segítségül hívnánk a Krisztus szent nevét,

Győzelemre vinné keresztyén seregét.

Bizony megalázná mi ellenséginket,

Megszégyenítné az ellenünk törőket.

Áldjon meg bennünket a Seregek Ura,

És ha jó Istenünk még azt is megadja,

Hogy ennek az évnek is a végére érve

Mondjuk majd mindnyájan: így legyen hát. Ámen.

Elmondta Nagy Károly Sándor presbiter

Újévi köszöntő 2O18 Mezőpanit

Megkondult a harang, összegyüjtött minket

Hadd áldjuk megtartó, édes Istenünket,

Ki mint őseinket minket is megtartott,

az ő kegyelméből új évre juttatott.

Kétezer tizenkilenc évnek a küszöbén,

Szívünkben még él a hit, szeretet s remény.

Évszázadok óta szól itt harang s ének,

Isten nem engedte vesztét híveinek.

Megtartott bennünket itt Mezőség szélén,

Hogy tele szív-szájjal zengjük dicsőségét.

Voltak olyanok is kik mentek Nyugatra

Több pénzt gyüjtögetni, s vágytak még jobb sorsra.

De mi itt maradtunk, népünket szeretjük.

Hitünk, s magyarságunk mi többre becsüljük.

Ezért mi maradtunk szeretett falunkban,

Jövőben is bízva Isten jóságában.

Amint őseink is sok nehéz időkben

Hitben munkálkodunk ezen esztendőben.

Mért ne reménykednénk, sok gyermek született

S a keresztség által egyházunkba lépett.

Van már új nemzedék, ki jövőt építsen,

Sok-sok év múlva is tele templom legyen.

Dicsérhessék Istent a mi szép nyelvünkön,

Könyörüljön Isten így a mi népünkön.

Ne legyen hát többé mi falunkban fogyás,

Inkább csak növekvés és szép gyarapodás.

Jöttünk mi most szépen az Isten házába

Megtelve a szívünk reménnyel s hálával.

Mert a mi Istenünk Új Évre juttatott

Megváltónk kegyelme minket el nem hagyott.

Isten áldja meg közöttünk lelkipásztorunkat

Hogy hirdessen nékünk megtartó szavakat.

Hirdesse minékünk a Biblia szavát

És mi alázattal vesszük tanítását.

Mivel ő épp most van élte delelőjén

Tápláljon bennünket ige legelőjén.

Hogy az ő tudása és még nagyobb hite

Legyen mi lelkünknek tápláló étele.

Adjon Isten neki sok jó egészséget

Pásztorolja tovább a paniti népet.

Adjon egészséget hűséges párjának

Szolgálhassa ő is ami egyházunkat.

Az ő gyermekei mint szép virágszálak

Példakép legyenek a fiataloknak.

Áldja meg Ő minden előljáróinkat

Mindenek előtte a mi gondnokunkat.

Tudjuk, hogy elfoglalt, sok a gondja baja,

De közben vigyázzon a mi egyházunkra.

Legyen hű sáfára a pénznek s javaknak,

Gyülekezet s hívek így gyarapodjanak.

Áldja meg jó Atyánk presbitereinket,

Hogy szép példájukkal vezessenek minket.

Őrizzenek minket hamis tudománytól,

Az egyre terjedő világiasságtól.

Legyenek oszlopok Isten egyházában

S otthon is végezzék dolguk családjukban.

Mert azt is figyelik sokan árgus szemmel,

Hogyan bánnak otthon a szeretteikkel.

Éltesse az Isten énekvezérünket,

Ki nemrég választá mi közösségünket,

Otthagyva a várost és annak a zaját,

Hogy itt csendességben végezze munkáját.

Melyet el is kezdett fiatalos hévvel,

Ahogy elgondolta vihesse is véghez.

Adjon Isten neki naponta sok erőt,

Hogy dicsérje Isten kicsik s nagyok előtt.

Hangozzék oly szépen a sok kórusének

Hogy repessen attól minden szív és lélek.

Segítse az Isten mi harangozónkat,

Hogy szépen gondozza a mi templomunkat.

Legyen abban mindig gyönyörű tisztaság,

Hogy az is dícsérje az egeknek Urát.

Legyen segítsége diakonisszáknak,

Könnyeket törölni özvegynek s árvának.

Áldja meg az Isten polgármesterünket,

Hogy bölcsen vezesse a mi községünket.

Pályázhasson sok pénzt sokféle alapból,

Községének népe részesedjen jóból.

Legyenek mellette a bölcs tanácsosok