2018 november 18-án jubileumi ünnepélyre került sor a mezőpaniti Kádár Márton Általános Iskolában. Tanárok, diákok, volt tanárok, véndiákok, szülők, tanügyi, politikai és egyházi előljárok köszöntötték az iskolát épületének 50. születésnapján. A rangos eseményt Deák János igazgató úr nyitotta meg ünnepi beszédével. A felszólalások rendjén szót kapott Bodó Előd Barna polgármester úr, Gálfi Sándor polgármester helyettes, Deák Júlia tanárnő, a tiszakeszi testvériskola igazgatója és Kovács Tibor, gyülekezetünk lelkipásztora is. A beszédeket a diákok táncos-zenés előadása követte. Az ünnepség végén jubileumi emléktáblát lelpleztek le, majd a tiszteletes úr Isten áldását adta a tanintézmény minden tanárára, diákjára, munkatársára és a szülőkre is.
Alábbiakban olvasható Kovács Tibor lelkipáztor ünnepi beszéde:
Tisztelt Ig. Úr! Tisztelt Polgármester Úr, Kedves Tanár Kollégák, kedves meghívottak és nem utolsó sorban kedves ünneplő diáksereg.
A mezőpaniti iskola épületének 50. évfordulóján Isten előtti hálával és elismeréssel állunk meg az elődök előtt, akik annak idején, a kornak és az akkori lehetőségeknek megfelelően, megteremtették a modern oktatás külső feltételeit. 50 évvel ez előtt, új testet kapott az iskola. Egy olyan alma mater épült, amely az elmúlt öt évtizedben számtalan lehetőséget nyújtott a minőségi oktatás biztosításához. Falakat húztak, amelyek magukba zárták a paniti felekezeti és állami oktatás előző évszázadainak tapasztalatát, bástyát építettek a tudománynak és a hitnek, és kaput nyitottak minden olyan új, építő ismeret számára, amely ifjainkat gazdagabbá teheti. Ez az iskola, itt a falu közepén, a templom után egy kincsesláda, amit generációról-generációra meg kell tölteni. Túl a tudományos igényességen, talán ez lesz a jövőre nézve a legszebb imatéma és egyben a legnehezebb feladat.
Ezen az ünnepi napon, amikor iskolánkat köszönjük meg gondviselő Istenünknek, nem feletkezhetünk meg arról, hogy ez az iskola egy nagyon nagy többségében református közösséget szolgál. Nekünk reformátusoknak pedig az iskolák fenntartása és ifjaink oktatása hitvallásos parancs (Heidelbergi Káté 103. kérdés-felelete). Nem vonjuk kétségbe azt, amit Zakariás próféta ír, hogy a tudomány nélkül való nép el fog veszni. A reformációnak köszönhetjük az anyanyelvű oktatást, az írástudatlanság ellen felvállalt harcot és az évszázadokon át az egyház ernyője alatt műközdő iskolákat. Hisszük, hogy a tudás viszi előre világunkat, de ugyanazzal a meggyőződéssel valjuk, hogy egyedül a Jézus Krisztusba vetett hit tartja meg az ember életét. A hit és a tudomány a teljes valóság megismerésének a kulcsa. E két értékünk bármelyike nélkül, csak félemberek lehetünk. Panitban mindeddig a templom és az iskola szoros egységet képezett, igaz, ahogy az idők engedték, hol nyiltan, hol búvó patakként, de szívünkben és gondolatainkban ez a kettő összetartozott. Ennek a legszebb és tagadhatalan bizonyítéka éppen a kántor-tanító Kádár Márton személye, aki egyben az iskola névadója is. 1913-ban, az addigi szokásoktól eltérően, nem bejelentkezett, hanem gyülekezetünk presbitériuma hívta meg harmadéves enyedi tanítójelőltként pünkösdi légátusnak. Ő lesz a későbbi gyülekezeti kántor, iskolai tanító és igazgató, sőt tűzoltóparancsnok is a harmincas években. Amikor pedig a jövőt kémleljük, tudjuk, hogy az ő neve lesz a felkiáltójel, amely minden korban figyelmeztet majd, hogy a templomot és az iskolát egymástól eltépni nem szabad. Az iskola fel kell vállalja és kell tanítsa, a keresztyén kultúránkat megteremtő Isten-hitet, a templom pedig hűséggel kell támogassa azt a tudományt, amely Isten teremtett világának meismerését szolgálja.
Tisztelt Ig. Úr, Kedves Tanár Kollégák és ünneplő diákok, mit is kívánhatnék ezekben az ünnepi pillanatokban a paniti iskolának? Azt, hogy legyen áldott! Legyen áldott mindenkori igazgatójának munkája, legyenek áldottak tanárai és legyenek áldottak diákjai. Ez a legtöbb amit kívánhatok, mert egy áldott életű igazgató felvirágoztatja iskoláját, egy áldott életű tanár odaadó és önfeláldozó, és egy áldott életű diák áldás lesz közösségünk számára is. Szívemből kívánom, legyenek áldottak!
Kovács Tibor lelkipásztor