Szántsatok magatoknak új ugart, és ne vessetek tövisek közé! Jer. 4,3

Nemrég helyeztem ezt az igét egy házasságot kötő párnak a szívére. Kértem, hogy fogják fel isteni parancsként az ige első szavát: Szántsatok! Minden tétlenséget és semmittevést kizáró parancs! Kezdj el az Úrban álmodni, tervezni, dolgozni és Isten azonnal küldi a segítséget, az áldást. Ne engedd, hogy úrrá legyen rajtad az „úgysem sikerül", „ez nem nekem való", „rajtam soha nem segít senki" gondolkozás, mert ez valóban megfoszt attól, hogy élvezni tudd Isten áldásait.

Az igében azt olvassuk, hogy új ugart kell szántani! Olyat, amelyet már rég nem dolgozott meg senki. Ez letaposott földet, agyontaposott útszélet jelent, amelyről mindenki lemondott. Lelki értelemben Isten arra hív, hogy régen letaposott emberi szívekben próbálkozzunk a szántással, ne elégedjünk meg azokkal, akik mindig rendszeresen ott ülnek Isten házában. Az Úrnak sok igemagva van, újabb és újabb életekre van szüksége, ahol Krisztus nagyra nőhet.Netalán a te szíved földje is keményre van taposva?

Az igeversben találunk egy komoly figyelmeztetést is. Ne pazarold fölösleges és hiábavaló dolgokra az erődet! Ne vessetek a tövisek közé! Ne fektess időt olyan dolgokba, amelyek elviszik az erődet, de áldást nem hoznak! Keresd a jól felszántott földet, ahol a befektetett munka gazdagon meghozza gyümölcsét!