Mennyi mindenre szereztél nekünk időt, jó Urunk, Istenünk!

Nem azt tesszük, amit szoktunk, és így egyre inkább szokásunkká válik az, aminek elfelejtettük a szépségét, az ízét.

Néhány napja megállunk, és elkezdjük mondani azt, amit sajnálunk, megbántunk.

A bátortalan és szégyenlős vallomások után újra, félve reméljük,

hogy a bűnbocsánatod frissitő borzongása jár át minket.

Ugye érvényes ránk az, amit annak az asszonynak mondtál?

"Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!"

Megyünk. Segíts nekünk!

Ámen