Ami Istennek is fáj...

Ézs. 26, 9-11

Szeretett testvéreim, ezen az estén is köszöntelek titeket, újabb bátorító és bíztató szavakkal. Úgy látom, hogy minden új nap új híreket hoz, új fejleményeket, de ne felejtsétek el, hogy minden új nap Isten kegyelmével kezdődik, s ez a kegyelem megelőz minden jó vagy rossz hírt. A tegnap este újabb szigorítások léptek érvénybe. Megtiltottak minden zárt térben történő gyülekezést, ezzel együtt tulajdonképpen az istentiszteleteket is. Ez egy nagyon fájó intézkedés, és azt hiszem nem is volt életünk során még ilyen, hogy vasárnap ne lehessen összegyűlni, ne kelljen kinyissuk a templom ajtaját. Mindezek ellenére hisszük hogy Istentől van és a javunkat szolgálja. Testi értelemben el kell higyjük azt, hogy ez az intézkedés tényleg csökkenti annak a veszélyét, hogy elkapjuk a koronavírust, lelki értelemben azonban, testvéreim egy olyan dolgot élhetünk át, amit eddig még ilyen mélyen soha nem érezhettünk. Ez az amit az Úr Jézus így fogalmaz meg, hogy „Isten országa közöttetek van", nem a templom falai közé bezárva, hanem bennünk, és közöttünk van az Isten országa.

Annyira szeretném testvéreim, ha ezekben a napokban egész Panit egy nagy templom lenne amely dícséri, amely magasztalja az ő Istenét. Láthatatlan módon mint élő kövek felépülnénk és valóban átélnénk azt, hogy külön-külön élő kövek vagyunk és Isten magának egy láthatatlan és dicső templomot tud építeni az imádságaink a fohászaink által.

Drága testvéreim, engedjétek meg, hogy maradjak még mindig az Ézsaiás Könyve 26. részénél, a 9-11. versekből olvasom Isten igéjét:

„Lelkem hozzád vágyodik éjjel, teljes szívből kereslek téged, mert ha ítéletet tartasz a földön igazságot tanulnak a világ lakói, ha a bűnös kegyelmet kap nem tanul igazságot, becsületes országban is álnokul él és nem nézi az Úr fenségét. Uram fölemelted kezedet, de nem látják, majd meglátják hogy féltőn szereted népedet és megszégyenülnek."

Az elmúlt napokban többen kérdezték tőlem, hogy Isten miért engedte meg mindazt, ami a világon most történik? Ha valóban Istentől van, akkor Isten miért leli örömét abban hogy több százan, több ezren meghalnak a koronavírus miatt? Testvéreim, én magam is gondolkodtam ezen és saját magamnak is megfogalmaztam a választ abból az igéből, amit most olvastunk, hogy Isten időnként ítéletet tart a Földön azért, hogy igazságra tanítsa annak lakóit. Különösképpen úgy érezzük, hogy van mit megítéljen Isten. Több mind két évtizede tehetetlenül nézzük, ahogy emberek ezrei szívüket megkeményítve elfordulnak Istentől, és semibe veszik Isten dicsőségét és szentségét. Annyiszor éreztem, hogy a keresztelői ígeret, hogy úgy fogjuk nevelni és neveltetni gyermekeinket, hogy Krisztus szeretetét megismerjék, üres ígéret volt a szülők, a keresztszülők szájából. Sokszor úgy éreztem testvéreim, hogy ezt az ígeretet nem követték hitből fakadó cselekedetek, s kérdem, hogy vajon mit érezhetett ilyenkor Isten? Olyan rossz volt látni, ahogy a konfirmandus ifjak szülei két éven át csak küldték a gyermekeket, de ők nem jöttek Isten házába, és higyjétek el, hogy ugyan ilyen fájdalmas volt látni, hogy az ifjak is az otthoni példát követve, nem szívből hanem csak színből ígérték meg, hogy Jézus Krisztus igaz követői lesznek. Vajon, hogy érezhette Isten magát mindezek a színből történő ígéretek után?

Olyan elkeserítő volt az elmúlt időben látni, testvéreim, ahogy ifjaink minden megbánás nélkül, sőt olykor egészen kérkedve a bűnnel, összeköltöztek, gyermeket nemzettek, és azt választották, hogy vad házasságban éljenek, Isten áldása nélkül. Nehéz volt sokszor látni, hogy egy-egy esküvő is csak színjáték volt, mert a fiatalok már rég együtt éltek, s mégnehezebb volt látni, hogy Isten nem áldotta meg a házasságot, mert nem tud egy olyan áldatlan helyzetet megáldani, amely bűnre és engedetlenségre épül. Testvéreim, vajon hogy érezhette magát Isten egy egy ilyen színlelt esküvőn? Sokszor arra gondolok, hogy milyen fájdalmas lehetett Istennek látni ahogy a problémáinkkal nem hozzá mentünk, hanem jósokhoz futottunk, román papokat kerestünk és kuruzslókat, és vittük sokszor a gyermekeinket is, megfeletkezve arról, hogy életünkben egyedül Isten minden jónak a forrása. Hiszem, hogy ugyanolyan fájdalmas lehetett Istennek az is, hogy mindazt amihez hozzányultunk az életben, örömünket leltük abban, hogy bálványt csináljunk belőle, de leginkább magunkból, hogy elvegyük az Isten dicsőségét.Testvéreim, hogy fájhatott Istennek a képmutatásunk mikor azt mondtuk, hogy mi hiszünk benne, de nem törödtünk vele! Mennyire fájhatott Istennek az, ahogyan megprobáltuk törvényekkel, rendeletekkel, uniós szabályokkal kizárni Őt az iskolából, a gyermekek órarendjéből! Mennyire fájhatott Istennek látni azt a mérhetetlen erkölcstelenséget, fajtalankodást ami a világban véghezment, ahogyan gyalázták az Ő igéjét és azokat akik megprobáltak az Ő nevében megszólalni. Ha azt kérdezitek testvéreim, hogy miért engedi meg Isten ezeket a nehéz napokat, vagy miért tart Isten ítéletet a Földön, és miért akarja igazsgágra tanítani a Földnek a lakóit, hát mindezekért testvéreim! De ítélete, higyjétek el, hogy még mindig az ő szeretetének és jóságának a jele! Annak a jele, hogy még nem mondott le rólad és rólam !Tudjátok miért? - mert nagyon kemény árat fizetett értünk. Jézus Krisztus tartotta oda a kezét a te kezed helyett a szegek alá, és ő hordozta el azt az ítéletet, amit neked kellett volna elhordozni. Ma nem kér semmi mást ezért a sok színlelésért, ezért a sok bűnért, csak azt, hogy fogadd el a kegyelmet,csak azt hogy mond ki, hogy mindez érted is történt, és kérj bocsánatot, hogy adhasson neked kegyelmet, kiáraszthassa rád az ő teljes szeretetét. Meddig tart mindaz, ami most történik, nem tudom testvéreim. Ézsaiás könyve 48 részében azt írja hogy: "De megolvasztottalak, mint az ezüstöt, a nyomorúság kohójában próbára tettelek. Önmagamért, önmagamért cselekszem, hogy engedhetném, hogy gyalázzanak? Nem adom másnak dicsőségemet!

Isten ítélete addig tart ameddig az ezüst megtisztul, és az ezüst akkor tiszta, mikor meglátja benne arcát az, aki tisztítja. Isten addig fog tisztítani benünket amíg meglátja önmagát bennünk. Isten addig fogja tisztítani ezt a világot, ameddig teljesen megtisztulunk Krisztus vére által és teljes szívvel, és őszintén fogjuk keresni őt. Ha a bűnös bűnbocsánatot nyer bünbánat nélkül, akkor tulajdonképpen úgy kap kegyelmet, hogy nem tanult semmit belőle! Nem tanul igazságot! Azt mondja Ézsaiás, hogy ugyanolyan gonoszan akar élni továbbra is! Testvéreim, ne keressétek, hogy megusszátok ezeket a napokat, ne keressétek, hogy ugyanúgy folytassátok életeteket ahogy eddig éltetek! Ezek a napok meg kell változtassanak bennünket! Ezek a napok után más emberek kell legyünk! Isten, higyjétek el, felemeli a kezét ellenünk, de most még csak azért, hogy megítélje tetteinket, nem az egész életünket! Ebben az ítéletben jó lenne meglátni az Ő féltő szeretetét. Csak annak nem mindegy, hogy hogyan élsz, aki igazán szeret. Így a végére szeretnék két rövid tanácsot adni nektek arra nézve, hogy a nehéz, sokszor terhelő napokban, a bizonytalanság közepette mire van igazán szükségetek.

Úgy érzem hogy az elbizonytalanodott embernek, akinek kétségei támadnak a holnap felől, és elveszíti reménységét leginkább biztató és bátoritó szóra van szüksége, de nem emberektől. Ha ma, én mondom nektek, hogy ne féljetek, akkor nyugodtan kérdezhetnétek, hogy honnan tudja ezt a tiszteletes úr? Testvéreim, ha az ige mondja nektek, ha Isten tanít erre titeket, hogy: "Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy! Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg téged. Mert én, az Úr vagyok a te Istened, Izráel Szentje, a te szabadítód!" Ha Istentől hallod, hogy: "Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az Úr mindenütt, amerre csak jársz", akkor testvéreim ezekben a szavakban erő van! Ha hittel tudod fogadni azt, hogy ez Istentől van, akkor el tudod hinni és Istenre tudod bízni az életed. Az iagzság az, hogy eddig is voltak Istennek bíztató szavai, ami életünk számára! Voltunk már betegségben, voltunk már műtő asztalon, voltunk már autóbalesetben, voltunk már koporsó mellett, voltunk már depresszióban, voltak közülünk, akik a rákból gyógyultak ki, és Istennek ezekben a helyzetekben is volt egy bíztató, bátorító szava számunkra. Nem akarlak elkeseríteni titeket, de vannak és lesznek nehézségek, sőt talán nagyobb nehézségek is, mint amiket most látunk, de ne felejtsétek el hogy olyan sokszor hallottuk már ezt a bíztatást: "… sokmindenért aggódsz és nyugtalankodsz, de valojában csak egy a szükséges dolog." Menj a kereszt alá, menj borulj le Krisztus előtt és engedd hogy megtöltse szívedet erővel, hittel és belé vetett bizalommal. Testvéreim, ne csak várjátok, hogy bíztatást kapjatok hanem kérlek és intelek titeket hogy bíztassatok másokat is, mert sokszor másokat bíztatva értjük meg, hogy a mi nyomoruságunk sokkal kisebb. Sokszor másokat bíztatva nyerünk mi is bíztatást Istentől. Ez az első dolog amire ma felhívtam a figyelmeteket, hogy szükségetek van a nehézség idején Isten bátorító és bíztató szavára.

A második dolog, amit tanácsolni szeretnék nektek, hogy a nehézség idején szükségetek van arra, hogy táplalkozzatok élő kenyérrel. A nehéz napokban sokszor úgy érezzük, hogy még étvágyunk sincs.Úgy érezzük, hogy nincs erőnk tápálkozni. Milyen rossz, ha ez lelkileg van így! Milyen szomorú, ha engedtek az Ördögnek, aki épp ezt akarja, hogy ne táplálkozzatok, hogy ne jussatok élő kenyérhez. Az Úr azonban a nehéz napokban is táplálni akarja övéit. Emlékezzetek vissza, amikor Illés teljesen elkeseredett, hogyan táplálta az Úr hollók által, ott a reketyebokor alatt! Emlékezzetek vissza Isten, hogy etette az ő népét negyven éven át a pusztában, és hogyan gondoskodott mindenről amire szükségük volt. Higyjétek el, hogy ma is ugyanaz az Isten akar táplálni benneteket élő, drága mennyei kenyérrel, Jézus szavával, melyben valóban erő van! Kedves férfiak arra intelek titeket, hogy álljatok talpra, sokszor mondtam, de ismét mondom hogy ti vagytok a család papjai! Kérlek, hogy álljatok Isten elé, kérjétek el az élő kenyeret, és gondoskodjatok a ti családotoknak a lelki tápláltatásáról. Testvéreim, Isten szolgálatban akar látni titeket apákként, férjekként! Tényleg látni akarja ahogy gondoskotok nem csak a mindennapi betevő falatról, hanem gondoskodtok a lelki kennyérről, s ha ez lesz az első gondotok, hogy családotokért imádkozzatok igével tápláljátok őket, akkor Isten is ki fogja rendelni nektek a mindennapi kenyeret. Ha így fogtok tenni akkor meglátjátok Isten féltő szeretetét és meg fogtok szégyenülni, de ez lesz életetek legszebb és legörömtelibb megszégyenülése. Ne felejtsétek el, hogy ma este is várunk titeket tíz orakór a kereszt alatt. Pontban tíz orakór térdelj le, kulcsold össze kezeidet, hajtsd le fejedet, és jöjj imádkozz velünk együtt azért, hogy Isten tápláljon bennünket a nyomorúság idején, azért hogy kapjunk biztató és bátorító szavaka azért, hogy tudjuk megbánni és letenni a bűnt előtte és kérjük Istent, hogy szabadítson meg ettől a járványtól! Tartsa meg Panitot és gyülekezetünket, népünket, nemzetünket, ezt az országot! Jöjjetek, könyörögjünk együtt, mert az Úr hatalmas és meghallgatja az ő szentjeinek imádságát!

Ma este is ajánlom, hogy nyissátok ki énekes könyveiteket és keressétek meg a 459 -ik számú énekünket. Ez is egy szép bíztatás! Aki teheti, énekelje el a nehéz napokban: „Áldó hatlamak oltalmába rejtve, csak várjuk békén mindazt ami jő, mert Isten őríz híven reggel este, Ő hű lesz bármit hozzon a jövő" Ámen.

Imádság:

Mennyei édes Atyánk, hadd köszönjük meg neked, hogy a sötétségben sokszor sokkal dicsőbb móndon ragyog a te arcod! Istenünk köszönjük, hogy olykor a nehéz napokban sokkal jobban érezzük a te segítségedet, a te jelenlétedet az életünkben, és köszönjük, hogy az idén egy olyan bőjtöt adtál nekünk amilyen lehet még soha nem volt életünkben. Istenünk, annyiszor mondtuk, annyiszor prédikáltuk, annyiszor eldöntöttük hogy a bőjtben le fogunk mondani dolgokról, hogy a bőjtben kevesebbet fogunk facebookozni, kevesebbet fogunk tv- t nézni, hogy többet fogunk majd imádkozni, többet fogunk majd igét olvasni, de Istenünk bevaljuk, hogy a legtöbbször csak az ígéret maradt, de nem tartottuk meg. Istenünk kérünk hogy adj most őszinte bőjtöt, adj őszinte befele fordulást, add, hogy tudjunk most mindent megvonni magunktól azért, hogy hozzád fordulhassunk, azért hogy kérjünk, könyörögjünk azért, hogy adj nekünk kegyelmet, adj irgalmat Istenünk, mert annyi mindent tönkre tettünk az életünkben, annyi mindent megüresítettünk és annyi mindent hiábavalóvá tettünk. Annyi minden csak kirakat volt ,annyi minden csak szép dísz volt, de mögötte nem volt tartalom, nem volt igazi értelme annak, amit mondtunk. Istenünk kérünk, hogy könyörülj meg rajtunk, könyörülj meg szívünkön, képmutató lelkünkön, és Istenünk kérünk, hogy szomoríts meg bennünket bűneink miatt, de add, hogy elvezessen bennünket ahhoz a drága kegyelemhez, amelyet Jézusunk te adtál nekünk! Azért haltál meg, azért fizetted ki a mi büneinket a kereszten, hogy kibékíts önmagunkkal és az Atyával. Arra kérünk Istenünk, hogy bocsájtsd ki a te Szentlelkedet, hogy világítson nekünk a sötét napokban! Add, hogy legyen igazi vezérünk és pártfogonk akkor, amikor úgy érezzük, hogy ez a világ elhagy minket. Urunk arra kérünk hogy vedd el a kétséget, a félelmet a szívünkből. Urunk arra kérünk, hogy adj igazi hitet, megtisztulást, megtérést itt a faluban. Urunk arra kérünk, hogy te munkálkodj azoknak a szívében is, akik még mindig önmagukban bíznak. Arra kérünk, hogy te légy az öregjeinkkel, te legyél azokkal Istenünk, akik az életüket féltik! Legyél a betegekkel, a megfáradtakkal is! Istenünk, arra kérünk hogy legyél a gyermekeinkkel, őket is őrízzed, álld meg a családokat, és imádkozunk különösképpen a családfőkért, hogy őket is álld meg Istenünk, hogy álhassanak a te szolgálatodban, és a család papjaiként elvégezhessék azt a feladatot, amelyet rájuk bíztál. Köszönjük neked. hogy meghallgatsz és megáldod életünket! Az Úr Jézus nevében kérünk! Ámen.

Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme, Istennek szeretete és a Szentlélek közössége legyen és maradjon veletek! Ámen.

Az áhítatot begépelte Adorjáni Klaudia